Amikor belépek a suliba hétfőn reggel, gondolom miért bámulnak úgy rám. Egyre többen látták a hírt hogy Zac-kel van közünk egymáshoz. Persze. Most már semmit sem szabad nyilvánosság elé dobni mert visszaélnek vele. De mit tegyek, ha szeretjük egymást? És ha tudnák a legnagyobb titkomat… amit már közel egy éve titkolok? Hogy a Wave Resque főnökegyéniségével akarnak ujjat húzni? Mekkora nyalizás lesz ha egyszer kiderül! Pedig biztos hogy ma tesin ki lesz jelentve hogy én még Zac megnyertük azt a versenyt és akkor ellopóznak majd szünetben a mosdókba és mindenki kutakodni fog hogy mi van fent a lapunkon és mi nem. Zac lapja tele van vele. Meg a hivatalos lapomon is rengeteg fotó van közzétéve. Csodálatos.

            Tina érdekes módon Emmáéknál ül, amikor megérkezek a suliba. Még sokan nem jöttek, még van sok időm. Mikor benyitok, Tina azonnal felém kapja a fejét. Furcsa arckifejezés ül ki az arcára. Ilyet még sosem láttam. Emma felkapja a fejét és picit aggódó arckifejezéssel néz rám. Tanya-nak odaszól valamit Tina, Tanya kis híján utána ugrik idegességében de inkább nem tesz semmit. Leülök a szokásos helyemre.

-Mi lett hogy Tina itt volt? –kérdezem.                                                    

-Valami olyanról zagyvált hogy ti jól néztek ki együtt meg beszélgettem vele Ericről, mert kérdezgetett. Egyáltalán nem olyan volt mint eddig –néz utána döbbenten Emma.

-Tanya..? –nézek rá kérdően.

-Hogy képzeli hogy ilyet mond… -még mindig mérges. Megfogom a vállát és magam felé fordítom.

-Mit mondott?

-Hogy Andrew-nak van egy másik csaja is rajtam kívül. Valami szőke kis ribi a sulijából. –kis híján a sírás határán van.

-Biztos nem. Ezt csak azért mondta mert irigyel. El ne hidd neki! –bíztatom, mondjuk én is kivagyok akadva. Hogy lehet ilyen kétszínű ez a kis micsoda?

-Nem tudom.. gondolkodik majd a faliórára néz. –Mindenféleképpen felhívom Andrew-t. Ha igaz… nem tudom mit csinálok magammal.

-Nem lesz semmi. Tudod milyen Tina? –próbálom a lelket tartani benne, de látom hogy ahogy erre gondol egyre jobban szétcsúszik. Hirtelen a hátamnak hajít valaki egy galacsint.

            Felveszem a földről és széthajtom. Elakad a lélegzetem is kis híján. Wave Resque Lebuktunk valamiért. Nincs több titok. Emma kérdően néz rám. Odahajítom neki. Elkapja és széthajtja. És hófehérre színeződik.

-Akkor most mi lesz? –kérdezi.

-Nem tudom. –mondom azt, amit biztosra tudok. Zac, miért nincs itt? Istenem, miért nincs itt és miért nem tud megnyugtatni? Miért nem tud most a két nagy karja átkarolni? Most lenne a legnagyobb szükségem rá.

Tanya visszaér. Visszatért az arcába az élet.

-Na mi volt? –kérdezi Emma, mielőtt megszólalhatnék.

-Andrew esküszik hogy rajtam kívül senki sem létezik neki. Megmondtam neki a csaj nevét, ha bárhonnan ismeri, el fog beszélgetni vele. Öröm lesz látni.

Elé teszem a széthajtott lapot. Falfehérré válik az arcbőre.

-Ezt… honnan?

-A hátamnak dobta valaki.

-Mostantól nagy bajban vagyunk. –mondja és ijedten körbenéz a teremben. A mindig életvidám Tanya-t még sosem láttam ilyennek.

-Tudom. –bólintok és én is körbenézek. Szembe kell néznünk ezekkel.

 

 

            Vége az órának. Kilépünk az ajtón, és megindulunk a folyosón. Sokan ránk néznek. De nem gyilkos tekintettel. Van olyan aki még mosolyog is. Ahogy megyünk, ellibbennek előlünk az emberek így egy kisebbfajta ösvényt hagyva nekünk. Érdekes. Ilyenben még sosem volt részem. Hirtelen pár ujjongó lány szalad felénk. Megismerem őket. Ugyanez az öt lány jött oda hozzánk akkor is, amikor Emmáról derült ki… és nagyon jókedvre derítették.

-Lányok! –kiált fel picit hangosabban Emma. Mosoly terül szét az arcán. –Itt vannak a jókedvre-derítő rajongóim! –mondja, majd ugyanúgy amilyen tempóban ők jönnek felénk, ugyanolyan tempóban megy ő is feléjük. Amikor odaér hozzájuk mind az öt lány a nyakába ugrik. Az öt lány kibontakozik és hozzánk igyekszik.

            Az egyikük, akinek szinte fehér szín szőke haja van, elém lép és elém nyújtja a kezét.

-Az egyik legjobb táncos vagy, Alice Hollister. –ejti ki az igazi teljes nevemet. Tudja hogy ki vagyok. Rámosolygok. –A példaképem vagy. Azért kezdtem el táncolni. Wendy vagyok.

-Szia. –köszönök mosolyogva és megrázom elém nyújtott kezét. Picit törékenyebbnek tűnik mint én a vékony termetével és a tiszta fehér ruhájában. Fehér Adidas-póló, szaggatott fehér farmer és hófehér Converse tornacsuka. Van ízlése a csajnak. Már nyújtja a telefonját. Persze. Bárkivel csinálok képet, aki rendes is velem. Pár diák mosolyogva megy el mellettünk de senkinek sincs akkora arca hogy beköpje a csajt egy tanárnak is. Nem bunkók velünk. Még jó. A kép pillanatok alatt a neten szörföl. A csaj nagyon híresnek és tökéletesnek érzi magát hogy találkozott velem. Büszkélkedhet velem. Én is büszkélkedek velük hogy ilyen közvetlenek velünk. Követendő példa.

A következő lány Juliette. Barna hajú, égkék szemű magas olyasmi alkatú lány mint én. A szemét meg is dicsérem.

-Nagyon szép szemed van.

-Köszönöm. Tudom hogy Somy miatt tetszik a szemem. –mondja én meg picit elpirulok. Rávillantom a mosolyom. –Ó, igen.

-Amúgy nagyon illik hozzád a srác, és a képeken látszik hogy nagyon odavagy érte. És ő is érted. –teszi még hozzá mire büszkén bólintok.

-Hát igen. –vágom rá, elnevetjük magunkat és ő is invitál egy képre. Amarra nézek egy pillanatra. Jane épp autogramot oszt egy színezett vörös hajú lánynak aki nagyon izgatottnak látszik. Tanya képeket mutogat a telójáról, biztos megint menőzik Andrew-val. A mellette álló szinte tökéletes Tanya-másolat lány csak bólogat és ragyogó mosollyal kérdezgeti. Amott Emma épp Wendy-t ölelgeti aki persze viszonozza és kis híján elborulnak. Emily meg két szoknyás lánnyal állt le halkan beszélgetni. Emily ugyanolyan visszafogott, mint igazából.

            Juliette után egyszerre rohamoz meg a festett vörös hajú lány és az egyik szoknyás lány. Alig bírok válaszolgatni a kérdéseikre, amik a tánctudásommal és Zac-kel kapcsolatosak. Majd odalép a másik szoknyás csaj is és felhoz egy témát.

-Igazából nem értjük hogy miért tagadtátok le? –kérdezi és rám néz mind a három lány.

Meghúzom a vállam. –Nem akartuk hogy az osztályban menjen a seggnyalás. Ha vége a szünetnek, úgy is az lesz. Lehet hogy még táncra is fognak invitálni minket.

-Szerintem nagyon jól áll nektek a híresség. –vágja rá a szoknyás csaj, aki az előbb jött ide.

            Két perc múlva már tízen beszélgetünk és röhögcsélünk mindenféléről. Legfőkébb a Handsome Boyz a téma, amiben mi Tanya-val aztán nagyon profik vagyunk. A vörös festett hajú csaj, akit Lilla-nak híívnak, hirtelen feltesz egy kérdést.

-Gavril-lal mi a helyzet? Olyan helyes fiú… miért nincs senkije? Amúgy annyira helyes srác… lenne nála esélyem?

Istenem, majd’ megszakad a szívem Lilla-ért. Nem. Hisz’ buzi és az egyetlen lány akivel kikezdene ha heteró lenne, az én vagyok. De ezt nem mondhatom neki. –Figyelj, Lilla. Sajnálom, de nem vagy az esete. Még nem találta meg az igazit, de keresi. És tényleg bocsi… de nem . Biztos. Az egyik legjobb barátom. Nagyon jól ismerem. Azért átadom neki hogy hatalmas rajongója vagy.

Nagyon elkeseredik, de ahogy kimondom az utolsó mondatot, hozzám rohan és nagyon szorosan megölel. –Tényleg megteszed?

-Meg, persze. És sajnálom, de nem…

Elhúzódik és legyint egyet. -Áh, nem baj. Nem halok bele ha még válogatok egy kicsit. –elnevetem magam és tovább fecseg Tanya Andrew-ról és a sztoriról, hogy is jöttek össze.

Megveregetem Lilla vállát mellettem és rám mosolyog. Szegény lány. De ez biztos. Szerintem Lilla lesz itt közülük a legjobb barátom. Hirtelen Juliette telefonja sípolni kezd. Felsikkant. Ekkor megszólal a csengő. Kezdődik a halálunk.

-Úristen, lányok! –ordít fel és hálás pillantást vet ránk. Egymás mellé állunk a Wave Resque-val és mosolyogva nézzük az egyre csak izguló Juliette-t. –Ezer követőm lett! Miattatok emelkedett meg duplájára a követőim száma! Örök hála! Imádunk titeket, na megyünk mert a végén büntit kapunk mert hírességekkel lógunk. Sziasztok. További szép napot Wave Resque. –köszönnek nekünk mi meg vigyorogva indulunk visszafelé a folyosón. Nincs annyi diák így most nincs ösvény-engedés.

-Olyan jó fejek! Nem is tudtam hogy ilyenek is járnak a sulinkba! –mondja döbbenten Jane.

-Hát járnak. És hozzájuk volt legutóbb is szerencsém. –válaszol büszkén Emma. Mindannyian ilyen jókedvűek vagyunk. Lelohad a mosoly az arcomról. De nem lesz sokáig így.

            Előre nézek. Az osztály már a teremnél áll. Gyönyörű. Jönnek a szellemes beszólások.

Már várok a csípős megjegyzésre amikor az osztályunk összes lány tagja, köztük még Tina is odarohan hozzánk és rángatni kezdenek minket és kérdezgetni hogy miért nem mondtuk el hamarabb. Semmi lealázás és piszkálás hogy mit képzelünk magunkról meg ilyenek…?

Magyarázkodunk, mesélünk hogy 2010-ben alakultunk. Olyan osztálytársnőink is kíváncsian kérdezgetnek akik hozzánk se szóltak a közel egy év alatt. Amikor témaként feljön Tanya és Andrew, rengeteg lány irigyen magával rángatja és egy-két biztos olyan-dolgokra utaló kérdéseket tesznek fel neki, mert Tanya néha alig bírja ki nevetés nélkül a válaszolást. Hirtelen két kar fonódik a karomba.

            Anna és Christy. Két rajongó. Kicsit arrébb vonulnak velem, mialatt sipítoznak hogy épp a Hollister-csajba karolnak és milyen menők így. Mosolygok és próbálom enyhíteni ezt a hatalmas jókedvüket. De nem sikerül.

-És mi a helyzet veled meg Zac-kel? –kérdezi kíváncsian Anna. Hátradobja az arcából a kivasalt szőkésbarna tincseit.

-Hm… megvagyunk. –válaszolok. Nem tudom mit tudnék válaszolni.

-De részletesebben! –bíztat Christy. Ahogy izgatottan kapkodja a fejét,úgy mozog a két befonott copfja is.

-Mit mondjak? Kérdezzetek nyugodtan. –mondom széttárva a karomat. Pár fiú is csatlakozik hozzánk az osztályból. Itt van Aaron, aki azonnal átkarolja Christy-t hátulról. Észre se vettem hogy időközben összejöttek. Annyira el voltam foglalva a titkolózással és Zac-kel. David is a két kérdezősködő közé áll, aki sosem volt velem valami jófej. De ma ő is mosolyog a szemüvege alatt rám. És még döbbenetemre Martin is, akire alig bírok felnézni. Szerintem még Andrew-nál is magasabb. Vagy nem tudom.

-Milyen érzés tudni hogy viszont szeret? –teszi fel az első kérdést egyből Christy. Kissé felnéz Aaronre is, aki lemosolyog rá. Nagyon ránk emlékeztetnek.

-Szerintem a világon nincs jobb érzés. –válaszolok, de azonnal Anna támad le a következő kérdéssel.

-Egy kezeden meg tudod számolni hogy hányszor ölelt már meg?

Azonnal rávágom. –Az ölelést azt nem, viszont a csókból is ugyanilyen nehéz helyzetben vagyok… -mondom picit elpirulva mire David úzni kezd. Csak odalegyintek és röhögni kezd. Nem is tudtam hogy ilyen jófej az osztályunk!

 

 

Utolsó óra előtti szünet. Már pont beleélem magam, csak válaszolgatok a felmerülő kérdésekre. Azért olyanokra nem válaszolok hogy mi már olyat… azt elmondom olyankor hogy aludtunk együtt de nem volt semmi olyasmi. Megint csak úzás.

Pont egy jó beköpésen gondolkodok amikor hirtelen Emma ordítását hallom, ahogy valakinek azt kiáltja, dögöljön meg. Azonnal megperdülök, a körém gyűlt tömeg szétszéled én meg rohanok Emmához, aki már a földön fekszik és zokog. Nem tudom mi lett vele.

Jane és Emily is szinte akkor ér oda, amikor én. Letérdelek hozzá és átkarolom. Csak megszorít és tovább zokog.

-Mi történt?

Úgy zokog hogy megszólalni sem tud. Hirtelen megjelenik egy helyettesítő tanár, akinek kis híján kizhan a szemgolyója amikor meglátja Emmát a földön zokogni. Észrevesszük a tanárt, felsegítjük a földről  a barátnőnket majd én és Tanya belekarolunk és próbáljuk vezetni de Emma csak tovább szenved belül.

            Mi lett vele? Mi történhetett? Talán beszóltak neki? Talán valami pletyka, ami nagyon rosszul esett neki? A többiek is szomorú arccal nézik Emmát. Sajnálják. Kisüt a szemükből. Több figyelmet kapunk. Mióta kiderült. Eleinte azt hittem hogy majd megy a mérhetetlen szekálás, de semmi.

Leülünk a padra, Emma lefekszik a padra és tovább zokog. Próbálnánk faggatni de egyfolytában csak Eric nevét mondogatja. A tanár szabad foglalkozást rendel. Tökéletes az időzítés.

Valamiért szétnézek a teremben és Tina arckifejezésén megáll a szemem. Picit mintha mosolyogna. Az a csitri. Ő mondott neki valamit. De mit mondhatott volna Eric-kel kapcsolatban Emmának, ami miatt összetört ennyire?

Elinte még nem is gondolom, de aztán beugrik… amikor jöttünk vissza Zac-kel a motorozásból. Az a gyanús srác. A csaj aki mellette állt, ha megölnek akkor biztos vagyok hogy Tina volt. A srác meg nagyon Erices volt… BASSZUS! Az Eric volt! Jár Tinával! Az idióta! Hogy tehette ezt Emmával? Hogy tehette ezt Tina Emmával? Hogy lehetséges ez? A közelemben csak egy üveg víz van. Azt meg nem kísérlem meg hogy hozzávágom ahhoz a ribanchoz. Szóval megint bejött a terve Emma ellen. Megint elcsavarta annak a kisfiús gondolkodású Eric-nek a fejét.

-Tina volt aki beszélt neked… -mondom Emmának aki bólogat és megint rázza a sírás. Felé tárom a karom. Észreveszi. Lefeszegeti magát a padról és a kezeimbe borul. Tovább sír. Én meg csak simogatom a haját. Ami már nem látszik fényesnek. Csak nehogy valamit tegyen magával mert akkor megnyúzom Eric-et. Zac. Beszélnem kell vele. Most azonnal!- súgja az elmém de tudom hogy nem rohanhatok ki a teremből hogy elszaladjak a sulijába és szóljak neki.

-Emma! Hogy tehették ezt veled? –kérdezem, erre felnéz.

-Honnan tudod? Nem is mondtam! –mondja, kis híján megint zokogni kezd.

-Pénteken láttuk őket Zac-kel. De akkor azt hittem hogy Eric nem az… -be sem fejezhetem mert Emma megint felzokog. Tanya csak értetlenül néz.  Közelebb invitálom.

-Eric és Tina… -ennyit mondok és kis híján feláll a padtól de lefogom a karját. Vicsorít Tinára.

-Hogy teheti ezt az a hülye lotyó csitri? –mondja idegesen és totálisan mérgesen.

-Nem tudom. De mikor történhetett ez? Mi pénteken láttuk őket először…

-Esküszöm megfojtom Ericet! –folytatja Tanya és olyan mozdulatot tesz mint aki megfojt valakit. Emma erre rázza a fejét.

-Én akarom pofán vágni. Ne tegyél semmit. Úgy is holnap lesz az a hülye bejelentés. Majd előtte kitombolom magam. De… miért kaptam ezt? –mondja és újra a vállamra szorítja az arcát és továbbra is áztatja a könnyeivel a ZS-s felsőmet. Nem érdekel. Hadd sírja ki magából.

Istenem, most teljesen összetört a szíve. És az összevonás, ahogy mondta az előbb. Úristen, zt hogy éli túl? Onnantól kezdve minden nap együtt fog velük dolgozni. Most legszívesebben elordítanám magamat hogy Eric hogy lehetsz ilyen hülye?, de inkább csak tovább ölelem Emmát. A haja fénytelen, a szemei teljesen kisírva. Én is ilyen fejet vághattam amikor kiderült Gavrilról hogy buzi. De ott nem törte össze annyira a szívem. Csak megsértette. Itt viszont… a barátnőmnek apró szilánkokra tört a szíve. Megsimítom a haját.

Pedig állítólag bejött Ericnek. Akkor miért választotta Tinát? És miért pont Tinát? Nem értem az egész történetet. Olyan értelmetlen. Egyik nap kikerült egy olyan kép kettőjükről –Emmáról és Ericről –ahol Emma békésen alszik, Eric meg mellette fekszik és szélesen vigyorog. Annyi szöveg volt hozzá hogy Életem legszebb édredése, jó reggelt Erma fanok! Nem értem. Biztos hogy érzett bármit is Emmáért. Hisz’ az a kép még mindig él és fent van! Hacsak le nem törölte.

Biztos Tanya barátnőm olvas a gondolataimban, mert előhúzza a telefonját. Körbenézek. Mindenki telefonozik. Tina még mindig minket néz. Odabiccentek óvatosan Tina felé. Tanya észreveszi és picit megtámaszkodik a székben hogy nehogy kilőjön mint valami puskagolyó, és a középső ujját felé mutatja. Tina csak mosolyog és a telefonját mutogatja felénk. Biztos a képre utal de innen nem látom, de csak odaköpöm felé.

-Egy szemét redvás ribanc vagy, kisanyám. Hagyd békén a barátnőmet!

Tanya is csatlakozik és már ketten ordibálunk egymás szavába vágva.

-Méghozzá egy Wave Resque-tagnak ne okozz ekkora szomoúságot! –kiabál oda Tanya.

-Emlékezz Davidra! Te is ugyanakkorát kaphatsz. –jut eszembe a beverésem Davidnak. Hangosak vagyunk de senki sem figyel ránk. Ha egyedül maradok ezzel a libával megverem, komolyan!

-Hülye vagy, Alice? Nagyobbat érdemel egy ekkora tapló ringyó! –mondja röhögve Tanya felé mutogatva.

Baromi szerencséje van hogy nincs itt Zac. Ha itt lenne már régen szét lenne verve a pofája és utána nézheti a véres hulláját Eric, aki majd elgondolkodik magán. Remélhetőleg.

Kicsöngetnek. Hála istennek! És nincs több óránk!? Hogy elsuhant a nap! Legaláb egy jó hír. Nem érdekel senki. Most fogom felhívni Zac-et. Ezt nem hagyhatom annyiban. Emmára nézek aki kicsit lenyugodott.

-Jobban vagy? Tudsz beszélni Zac-kel? –kérdezem tőle a telefont a fülemen tartva.

Bólogat. Átkarolom a vállánál és kivonulunk a teremből. Jane és Emily csak értetlenül bámulnak minket. Tanya kivörösödött méregről utaló arcát és az én szintén bosszús arcomat. Ja és barátnőnk kisírt szemeit és összetörtségéről utaló, nyúzott arcát. Tanya azonnal hozzájuk rohan és elmeséli hogy mi volt. Pár pillanat múlva eltűnnek. Szerintem csitri-hadjáratot végeznek és gyilkosságot követnek el. Csak ne legyenek nagyon durvák! Nem akarok több balhét.

Kicseng vagy nyolcszor, amikor végre felveszi. Nagyon jól esik a hangja.

-Szia, Lice. Miért hívtál? Nemsokára indulok eléd. Mi a baj?

-Emma szeretne beszélni veled. Beszarsz ha megtudod. –teszem hozzá és Emma kezébe nyomom a telefont.

Részletesen mindent elmond. Úgy volt, hogy épp valaki Ericről faggatta, amikor elmondta Emma hogy már aludt náluk. Erre Tina megelégelte és félrehívta. Ott mondta el hogy soha többet ne érjen hozzá Eric-hez. Szegényem nem értette hogy miért ezért képi bizonyítékot is mutatott Emmának amit nagyon lesiben lekapott ezért még bizonyítéka is van hogy igaz a sztori. Ahogy elmondja a kép részleteit, újra folyni kezdenek a könnyei. Zac próbálja nyugtatgatni, de Emmából megint kitör a zokogás. Amikor visszaadja, még ott van Zac.

-Szerinted mit kéne… -kérdezném, de nem válaszol, egy szék hátratolását hallom, meg olyasmit hogy Bazdmeg, hol van ez az idióta Eric? Tudtam. Zac majd intézkedik. Mindannyiunk hőse. Nem csak az enyém.

-ZAC! –ordítok bele teljes erőmből a telefonba, mire azonnal visszateszi a füléhez a telefont.

-Mit szeretnél, Lice? Azonnal indulok. Még ott van az a büdös kis ringyó? –kérdezi. Visszaérnek Tany-ék, kifáradtan, lihegve.

-Elment. Jött elé egy kocsi. Pont akkor amikor már majdnem elkaptuk! –csapja bele az öklét a kezével. A kocsit még sosem láttam.

Zac megszólal. Túl halk. Inkább kihangosítom. Közben kimegyünk a kapu elé. Ott várom majd. –Egy Mercedes volt?

Tanya döbbenten közelebb jön hozzám és ő is belecsatlakozik a beszélgetésben. Időközben Emma kicsórt a táskámból egy halom zsebkendőt. De ilyenkor megbocsátom neki.

-Igen, honnan tudtad? –kérdezi.

-Eric-éknek Mercije van. –válaszol fojtott hangon Zac.

-Szóval a kis picsa már szállíttatja is magát!-kiált fel Tanya. Egyre jobban elönti a méreg. Őt is átakarta vágni, de nem sikerült. Emmánál már igen. -Valahogy el lehetne kapni őket?! –veti fel Tanya.

-Jut eszembe. Egyik haverom motorral jött. Talán eltudjuk kapni őket. De ahhoz kéne Emma is, mert nem tudom ez az éretlen pöcs hol lakik. Vagy valaki tudja Tina címét? –kérdezi, Tanya meg elkezdi nézegetni az osztálynévsorunkat. Még év elején a naplóhoz lopóztunk és lefotóztuk mindenki címét. Csak a biztonság kedvéért, hogy tudjuk hova kell menni verekedésre. Kikeresi Tináét.

-Megvan. De gyere el szerintem. –mondja a telefonba Tanya.

-Lice, le tudnád halkítani? Veled is akarok beszélni.

-Jó. –válaszolom és kissé gonoszul vigyorgó barátnőmre vigyorogva kikapcsolom a kihangosítást és arrébb vonulok.

-Mit szeretnél? -szólok bele.

-Ugye te jössz velem a motorral? Ott kell lenned.. ha velem elszáll a ló abból egyik sem jön ki élve.

-Persze hogy ott leszek. –mondom mosolyogva.

-Hiányoztál. De legalább megint látlak. Szia, tíz perc múlva.

-Szia. –köszönök el és kinyomom.

Emmára nézek

            Mit tett Eric ellen, hogy ezt érdemelte? A barátnőm, aki még arra is képes volt hogy egy totál égő felsőt felvett és végigégette magát a fél városon?

Eric Smith, vigyázz magadra! Ha velem elszáll a ló, abból sehogy nem jössz ki jól!

 

 

Amikor megjelenik Zac, azonnal rohanni kezdek a motorhoz, amin jött. Ez élénkpiros és kisebb, mint az övé, de csak futok. Ő is leszáll és amikor odaérek hozzá szorosan a két nagy karja közé ékelem magam. Legalább két percig mindketten csendben maradunk és csak öleljük egymást. Két perc után Zac picit hátrébb lép, felemeli a fejem és nagyon óvatosan megcsókol. Sajnos csak pár másodpercig tart de ezzel teljesen elfeledteti velem egy pillanatra Emmát és az egészet. Aztán eszembe jut újra. Pofán vág a valóság. Hogy mire készülünk. Elhúzódik nagyon nehezen, majd mélyen a szemembe néz. Már hiányzott ez a szempár!

-Legalább neked semmi bajod sincsen. Nekem ez a legfontosabb.

Hátramutatok Emmára. –Nekem most Emma baja a legnagyobb bajom.

            Elenged, a kezmért nyúl és Tanya-ékhoz igyekszünk a két címért amit át kell nézni.

-Zac, ez Tina címe. –ad szabad kezébe egy cetlit. Együtt nézzük meg. Hearthstone 18. Az úgy emlékszem egy társasház. Ott lakott régebben anyukám barátnője. Sokat voltam náluk.

-Tudom hol van. –mondom kissé felnézve Zac-re. Lemosolyog rám és egy arcra csók az ajándékom azért, mert tudom hol lakik Tina. Remélem hogy nincsenek otthon anya barátnőjéék mert ott bizony ordibálás lesz!

Tanya egy másik lapot is a kezébe csúsztat. –Ide akkor menjetek el ha Tináéknál nincsenek ott. Ez meg Eric-ék címe. Most adta meg Emma. –mutat rá. Kitárom azt a karomat, amivel nem fogjuk egymás kezét Zac-kel és odainvitálom magamhoz. Még mindig nyúzott szegény barátnőm. Odajön hozzá és a vállamra hajtja a fejét pedig én alacsonyabb vagyok nála.

-Jaj, Emma! Ez a kisfiú csak gúnyt űzött belőled! Majd találsz te jobbat, ne keseredj el. –mondom neki kissé suttogva. Elmosolyodik. Elhúzódik. Hálásan pillant rám. A szeme ki van vörösödve. Még sokáig úgy fog kinézni.

-Köszönöm, Alice.

-Nem kell megköszönnöd. De ugye nem csinálsz magaddal semmi hülyeséget? –kérdezem.

Rázza a fejét. –Nem. A rajongók miatt nem teszem ki magam önveszélynek.

-Ez a beszéd. –mondom, majd Zac közelebb hajol Tanya-hoz.

-Amíg mi ezt a két helyet átnézzük, nézelődjetek a városban. De valami álruha kéne…

Egy jó ötletem támad hirtelen.

-Ma Jane egy fekete kapucnis pulcsiba jött. Cserélhetnének pulcsit Emmával. –ajánlom fel. Tanya összeüti a tenyerét. –Tökéletes álca Emmának, de nekem?

Szétteszem a két kezem. –Akkor te cserélsz Emily-vel. Jaj de Emily nem is hozott ma se kabátot se pulcsit. Basszus….-keseredek el de hirtelen Zac lekapja magáról a kedvenc Obey-es pulcsiját és odadobja Tanya-nak. Csak egy szál fekete póló van rajta. A kedvencem. Nagyon nagy a kísértés hogy odabújjak a karjai közé megint. Rám néz. Felemeli a fejem. –Ha nem baj.

-Miért lenne baj? –kérdezem és ingatom a fejem. Tanya csak egy ideig méregeti a kezében a pulcsit majd belebújik. Zac elengedi az arcomat és Tany-ék felé fordulunk még mielőtt elindulnánk.

-Ú, Andrew-jéba jobban ellennék. –vallja be.

-Most elégedj meg ezzel. –vigyorog rá Zac. –Na akkor oszoljunk és tartjuk a kapcsolatot telefonon. Lice, a te telefonod milyen állapotban van? –kérdezi, előveszem. Megnézem -Nyolcvan százalék.

-Tökéletes. Akkor indulunk. –mondja és megszorítja a kezem. Elindulunk a motor felé. Észreveszem hogy nincs is bukósisak, de tudom hogy alig két utcányira van innen az első állomásunk.

            Zac elé ülök megint. Mint legutóbb. Míg akkor nem volt célunk az úttal, most van. Nagyon nagy cél. Le kell azt a libát állítani. Addig míg van kedvem utakat találni.

 

 

            Amikor bekanyarodunk a Hearthstone-ra, már ott áll az ismerős narancssárga háromemeletes társasház előtt a keresett fekete kocsi. Ha leszálltunk, írnom kell Tanya-nak hogy ne keressék tovább őket. Megvannak. Zac leálltja a motort pár házzal arrébb. Leszáll és lesegít. Félreállok és írok Tanya-nak gyorsan. A fekete kocsi Tináéknál van. Szerintem megvannak Elküldöm. Zacre nézek.

-Itt van a kocsi. Csak azt nem tudom hogy ők is itt vannak-e. –közelebb lép és megsimítja az arcom. –Lice, biztos akarod ezt a bosszút? Ha nem…

Nem hagyom hogy befejezze már válaszolok. –Mivel Emmának összetörte a szívét, emiatt egyértelműen akarok bosszút.

Mosolyog. –Akkor rendben. Menjünk.

Két lépést teszünk és bumm, maguktól kijöttek. Megdermedünk. Nem felénk néznek, egymásra. Eric picit mosolyog. Egy fehér ing meg fekete farmer van rajta. Van ízlése Emmának. Vagyis volt. Vagy nem tudom. Tina eszméletlenül széles mosolyt villant Ericre. A csaj totálisan egy tini kurvának tűnik a picsavillantó szoknyájába és az alakra simuló szürke pólójával. Tökéletes ellentéte Emmának. Ez az Eric egy totális idióta! Elmentek neki otthonról.

Hirtelen Zac megszorítja a kezem. Visszaszorítom. Egyszerre lépve közelebb megyünk.

-Eric Smit! Mit művelsz itt, ilyenkor, ezzel a személlyel? –köpi oda feléjük Zac. Eric azonnal megfordul. Alig mer levegőt is venni, amikor meglátja Zacet. Tina szemet hatalmasra kerekedik amikor meglát Zac mellett.

-Szervusz Tina Rosa. Mi újság van azon kívül hogy te eléggé ribisen viselkedsz? –szólok be. Nyel egyet. Most bezzeg nem nagy a pofája! Olyan megszeppent fejet vág, hogyha most nem tudnám mi a helyzet, simán megvédeném. De így…

Hirtelen Eric Tina mellé lép. –Szerintem menj be. Majd intézkedek.

-Jaj a hős daliás herceg. Te itt nem fogsz nyerni! –kiáltok oda Ericnek. Tudja hogy nem ilyen vagyok. A düh hozta ki belőlem. Döbbent hiszen sosem látott ilyennek. Tina megfordul és bemegy a házba. Kis híján utána megyek de Zac a kezemet szorongatja és ez ébreszt fel hogy most Eric következik először. Második csapás a kis picsa lesz.

-Eric! –szólítja Zac. Elengedem óvatosan a kezét. Közelebb megy. Csak két lépést. Dühösen rámered. –Hogy képzelted ezt? Tudod te hogy az a lány mennyire szeret?

-Tudom. –válaszol.

-Neked is tetszett! Vagy nem jól tudom? –faggatja tovább.

-De, igen. –bólogat. Nem mer felnézni Zacre. Sosem láttam ilyennek.

Nem bírom tovább. Közel megyek, felrántom a fejét és mélyen a szemébe nézek.

-A barátnőmet egy ilyen elkényeztetett cafkára cserélted le. A gyémántot eldobod helyette egy kavics kell. Kurva ügyes vagy mondhatom.

-Nem játszadozok itt senkivel. –vág vissza.

            Ledöbbenek. Ennek biztos elmentek otthonról. Akkor a barátnőm mi? Odamegyek felemelem a kezem és egy baromi nagy pofont levágok Ericnek. Eric hátratántorodik, Zac lefog kissé. A kezem nagyon viszketni kezd. Akarsz még egyet, te pöcs? A derekamnál fogva tart meg Zac. Ráordítok Ericre, attól eltekintve hogy vagyok tőle vagy két lépésnyire.

-A barátnőm egy senki? Ha tudnád hogy mennyire szeretett! És ha tudnád hogy amikor kiderült mennyit sírt utánad! Pedig nem kellett volna sírnia egy ilyen alak után mint te. –erre picit kihúzza magát. És még ő meri kihúzogatni magát! Észreveszi ezt már Zac is és mellém áll. Már ő sem bír magán türtőztetni.

-Na most állj le, öcsém. –elenged, odalép elé és megrázza a vállát. Eric csak pillázik. -Ha ilyet csinálsz, kirakatlak a csapatból! Tudod hogy most van az összevonás. És akkor most Emmával mi van? Te nem táncolhatsz a kis drágalátos Tinácskáddal mert ő nem táncos és eleve sosem venném be a csapatba. Nagyon gyorsan változtass magadon és valahogy intézd el, de meg ne halljam hogy akármit is teszel ezzel a lánnyal. Nem látsz a szemedtől? Emma odáig volt érted! Mondjuk most már megölni bírna téged az biztos. –csak szórja a szavakat Ericnek. Amik szerintem semmit sem érnek. Meg kell tudnom hogy mi van köztük Tinával. Ha több mint Emmával… lenyúzom azt a hosszú egyenes barna haját a fejéről és az lesz Emma házának a legszebb dísze.

-Mi van köztetek ezzel a nem is tudom mivel? –mutogatok az ajtó felé.

-Csak pár kézenfogás meg egy csók.

-És Emmával?

-Ott több volt…. –gondolkodik. Valamit mondani akar. Még most nyögje ki hogy mit akar vagy megint jót beverek neki!

-Miért tetted ezt vele? –kérdezem.

Eric lehajtja a fejét. Felsóhajt. Felnéz Zacre. Majd rám. –Velem nem lett volna jó sorsa. Mindig csak azt akartam volna hogy tökéletes legyen mellettem, nem természetes. Rossz hatással lettem volna rá.

-Rám is rossz hatással van valamilyen szinten Zac is. –itt felnézek rá és a karjai megtalálják a helyüket a hasamnál. –De téged szeretett a barátnőm! Ennek a cafkának csak tested miatt kellenél! Ha tudnád hogy mennyi pasival járt eddig.. és mindegyiket dobta egy idő után. Már megismerte a testét. Már ismerte belül. Aztán dobta. Te is ezt akarod?

Eric teljesen lehajtja a fejét. Közelebb lépek hozzá. –Te valaha szeretted a barátnőmet?

-Igen. –válaszol. Na erre vártam. Épp fordulnék meg, amikor még egy aprócska mondatot dunnyog az orra alatt ami teljesen lehetetlenné teszi az egész történetet. –És még most is.

 

Oldal: 9. fejezet
Hollister- Wave Resque és SomIster - © 2008 - 2024 - hollister-waveresque.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat